Kevesen tudják, hogy a pizza eredetileg vegetáriánus étel. Az eredeti nápolyi recept szerint kétféle pizza létezik. Az egyik a margherita, amit gyakran pizzakenyér néven jegyeznek a pizzériák Magyarországon, a másik pedig a marinara. Tulajdonképpen mind a kettő végtelenül egyszerűen megálmodott táplálék, a margherita a tésztára felkent fűszeres paradicsomszósz + mozarella, míg a marinara ugyanez fokhagymával. Az olaszok a tradicionális módszer szerint kb. 450-500 fokos kemencében 90 másodperc alatt sütik készre a pizzákat - szinte felrobbantják a tésztát.
Az idők során sokféle változata jött létre ennek a tulajdonképpeni - melegszendvics - ételnek, hiszen a gasztronómiában is létezhet evolúció - nagy örömünkre. Mi is egy olyan változatot írunk most itt le, ami már sokban eltér az ősi módszertől.

Otthon sokminden nem áll rendelkezésünkre, ami az eredeti nápolyi pizzához kell, és eleve nem is paradicsomos alappal dolgozunk jelenleg, hanem tejfölössel. Nekem ez a kedvenc pizzám - egészen pontosan ez, illetve ennek a paradicsomos alappal készített változata (is). Nem tudok dönteni a kétféle alap közül.

Hozzávalók:

• 400 g BL00 liszt
• 2,5 deci víz
• 7 g szárított élesztő
• 2 evőkanál olívaolaj
• 1 evőkanál só
• 1 evőkanál barna cukor
• 3 deci tejföl
• pár spenót-, vagy mángoldlevél
• 5 gerezd fokhagyma
• egy teáskanál oregánó és bazsalikom
• 150 gramm mozarella
• 150 gramm trappista sajt

Elkészítése:

A legfinomabb őrlésű, BL00 liszttel dolgozzunk! Szórjuk bele a vízbe, majd adjuk hozzá a sót, cukrot, olívaolajat és az élesztőt. Sok tévhit terjeng arról, hogy az olívaolaj egészségesebb a napraforgóolajnál, de ez egyszerűen nem igaz, pusztán más az íze. Itt nekünk pont emiatt kell az olívaolaj. Legegyszerűbb kenyérsütővel csinálni a dagasztást, de a nem restebbek nekimehetnek kézzel is. A lényeg az, hogy 1-1,5 órát hagyjuk utána pihenni a tésztánkat, lehetőleg ne hideg helyen.
A tejfölt a dagasztás megkezdése előtt fűszerezzük be, én úgy szoktam, hogy pár csepp olívaolajjal együtt mozsárban finomra őrlöm az oregánót és a bazsalikomot, majd miután összekevertem a tejföllel, együtt vár a sorára a kelés alatt álló tésztával.
Mikor szépen megdagadt a tészta, óvatosan kinyújtjuk - lehetőleg kézzel. Ez a mozzanat igényel egy minimális gyakorlatot, mert előfordulhat, hogy túlnyújtjuk, vagy kiszakad a közepe, esetleg a széle túl vastag marad. Utóbbi engem nem szokott zavarni, szeretem, ha van a pizzánknak egy kis széle. Csinálhatjuk nyújtófával is a nyújtást, viszont így egy kicsit vastagabb lesz a tészta, és ha nem szeretnénk, hogy lefolyjon a sajt, egy kicsit vissza kell gyűrni a szélét.
Kenjük meg a tejföllel, és pakoljuk rá a spenótleveleket, és a szeletelt fokhagymákat, majd a sajtokkal szórjuk meg, és mehet az előzőleg felforrósított sütőbe. Ha jól előmelegítettük, 10 perc elég a sütéshez, ha nem, maximum 15.
Feltétként nagyon sokminden használható természetesen - gomba és bármilyen zöldség - csak arra figyeljünk, hogy legyenek jól lecsöpögtetve, különben a tészta nem sül meg szépen. Ha mindent pontosan így csináltunk, és jó a sütőnk is, pontosan reprodukálható a pizzéria szint - természetesen nem a nápolyiaké, hanem a mieink.

Elkészítési idő: 2 óra
Mennyiség: 3-4 főre